Amióta hazajöttünk Magyarországról, újult erővel vetettem bele magam a gyógyulásba. És én aztán nem vagyok az orvostudomány ellensége, de azért az is látszik, hogy ez a tudomány is kicsit kezd a katolikusok sorsára jutni, nem ad a kor által megkövetelt korszerű választ egy nagy csomó kérdésre. Ezeket a válaszokat próbálom idén megtalálni. 

Úgy döntöttem, hogy hónapokra bontom a gyógyulási tervemet, mert úgy könnyebb követni a feladatokat és az eredményeket is. 

A január nagy küzdelem volt. Valószínűleg a ''most egy kicsit rosszabbul leszel, mielőtt jól lennél" időszaka. Mindenesetre összeszorított foggal és fájós lábbal nekiálltam a jógának, ami azt jelentette, hogy heti egyszer másfél óra szakszerű felügyelet mellett, nagyon lájtos foglalkozás (easy flow), továbbá minden reggel földszinti magányomban legalább három napüdvözlet ébresztőnek. Volt egy megfázás is menet közben, ez nem könnyítette meg a dolgokat, de kitartottam. 

Ráadásul meghozta az ötletet a februári továbblépéshez: az orrtisztítóhoz. Egészen biztosan léteznek olcsóbb és környezetbarátabb megoldások a Physiomernél, de nekem bejött, mert baromi egyszerű használni, azonnal érzem a hatását, és remélhetőleg hosszú távon is működik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.