A reggeli köhögőrohamok elég ijesztőek. A kicsi mondta is, hogy Anya, ha így köhögsz, soha nem lesz kisbabánk! Hát tényleg nem, mondtam, összeszedem magam.
Testileg még úgy-ahogy ment is, de lelkileg most eléggé eldob az a tény, hogy senki nem tudja, mi legyen velem, és minthogy nyár van, nem is érdekli. Most nincs mibe kapaszkodni, az egyetlen megoldás a lehetőségekhez mérten legnagyobb ignorálás.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.